Módosította a médiatörvényt az új magyar parlament a Tisza Párt kezdeményezésére. Magyar Péterék választási ígéretének megfelelően visszahívják a hazai médiát eddig irányító és szabályozó hivatalok és hatóságok vezető tisztségviselőit, utódaikat nyílt pályázat útján választják ki, megszüntetik az MTVA-t és a Duna Médiaszolgáltatót, helyüket új szervezetek veszik át.
Az újonnan fennálló Független Közmédia Testület fogja ellenőrizni a közmédia függetlenségét és gazdálkodását, és a médiatörvény módosításával létrehozzák a Sajtóalapot is a hazai független médiumok támogatására.
A jelenleg hat magyarországi vidéki kiadót és nyolc szerkesztőséget tömörítő Független Helyi Lapok Közössége (Fülke) üdvözli a változtatást, annak célkitűzéseit és irányait, ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a vidéki Magyarország újságírását, a helyi független médiumok szerepét és működését, ezért az alábbi közleményt adjuk ki.
Tizenhat év után először nyílik lehetőségünk arra, hogy ne csupán az államilag fenntartott közmédia működéséről, hanem a teljes magyar nyilvánosság állapotáról beszéljünk, melynek kulcsfontosságú része a vidéki Magyarország sajtója. Az újságírás a vidéki Magyarországon több szempontból válságban van. Alig találni olyan közösséget, ahol a lakosok nem korlátozottan férnek hozzá azokhoz a hiteles és átfogó hírekhez, valamint információkhoz, amelyek a helyi demokráciát táplálják. Más szóval a magyar társadalom döntő többsége hírsivatagos területeken él. Ez a válság több tényező együttes következménye.
Ide tartozik: a hagyományos hírmédia válsága és a helyi hírcsatornák eltűnése (piaci sokszínűség felszámolása), ami összefügg a hírgyártásba történt brutális politikai beavatkozással, szisztematikus állami dezinformáció terjesztésével, valamint a helyi médiafinanszírozási források szélsőséges centralizálásával, és azok pártpolitikai alapon történő kontrolljával, az önkormányzati média propagandaszolgálatába állításával, ahogyan azt a NER elmúlt 16 évében megtapasztaltuk.
Az újságírás válsága különösen súlyos, mert – alig 8-10 megyei jogú várostól eltekintve, ahol a Független Helyi Lapok Közösségének (Fülke) tagjai jelen vannak, és néhány másik kisebb és nagyobb várostól, ahol működik még független helyi lap vagy egy-egy, megalkuvást nem tűrő szabadúszó újságíró/tudósító – az újságírói kutatómunka és tájékoztatás eltűnése a helyi intézmények, valamint a lokális politikák (önkormányzatok, közintézmények, helyi gazdasági szereplők, pártok) feletti ellenőrzés teljes elvesztéséhez vezetett.
Ha nincs, aki kérdezzen, nincs, aki utánajárjon a közpénzek sorsának, nincs, aki bemutassa az eltérő véleményeket, akkor a helyi közélet fokozatosan átláthatatlanná válik. Ahogyan az meg is történt az elmúlt tizenhat évben. Mindez mélyebb társadalmi következményekkel is jár: Magyarországon a médiába vetett bizalom az Európai Unióban a legalacsonyabb szintre süllyedt, ami közvetlen következménye a központilag irányított információs zűrzavarnak. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló, ma elfogadott törvény már nemcsak a közszolgálati média működésével függ össze, hanem a helyi sajtó kihívásaival is.
Magyarországon ma mindössze alig tucatnyi független helyi szerkesztőség működik, amelyek saját újságírókkal és saját kiadóval rendelkeznek. Ezek közé tartoznak a Független Helyi Lapok Közösségének, a Fülkének a tagjai: a miskolci Borsod24, a Debreciner, a kecskeméti KecsUP Hírek, a Szabad Pécs, a nyíregyházi Szabolcs24, a Szegeder, a szolnoki Szol24 és a Veszprém Kukac. A Fülke egyesületének 2025-ös megalakulása óta közösen keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel – és a folyamatos közös fejlődés céljával – hosszú távon fenntartható helyi sajtómodellt építhetünk.
Kis létszámú szerkesztőségekként rendkívül nehezen, de túléltük az elmúlt időszakot, miközben a NER kiiktatta a szabad reklámpiacot, lenullázta a kritikus újságírás által elérhető hazai pályázati rendszereket. Az alapműködésünket ezért elsősorban nemzetközi pályázatok útján finanszíroztuk, melyet kisebb részben helyi közösségi támogatások és előfizetői rendszer, valamint elenyésző mértékben piaci bevételek egészítették ki.
A számok nyelvén: a Fülkéhez tartozó nyolc szerkesztőség 2025. évi összköltségvetése éppen csak megközelíti a 200 millió forintot. Ebből finanszírozzuk az újságírók munkáját, a kiadók néhány fős háttérstábjait, valamint a működéshez elengedhetetlen technikai infrastruktúrát (miközben a szerkesztőségek egy része irodával sem rendelkezik). A további működésünk szempontjából azonban a jelenlegi, egyoldalú finanszírozási modell már nem fenntartható. Az alapműködésünk már 2026-ban sem biztosított.
Az újságírók utánpótlása szintén megoldatlan, mert ilyen bizonytalan körülmények között egyre kevesebben választják az újságírást hivatásul. Mindezeket figyelembe véve, és minden eddigi nehézségünk ellenére, havonta így is mintegy 2,5 millió emberhez jutunk el közvetlenül online felületeinken.
A ma megszavazott törvény beszél a médiapluralizmusról, a sajtószabadságról, a független médiáról, sőt az indokolás külön kiemeli, hogy a Sajtóalap a hiteles médiaszolgáltatást és etikus újságírást művelő sajtótermékek, a forráshiányos hagyományos médiaszolgáltatók, nyomtatott és elektronikus tartalomszolgáltatók támogatását is szolgálja. A törvény ezért fontos lépés a médiarendszer átalakítása felé, ugyanakkor lokális szemszögből több lényeges hiányosságot mutat.
Nem tartalmaz külön programot vagy elkülönített forrásokat a helyi és regionális sajtó számára, így fennáll a veszélye, hogy a támogatások elsősorban az országos, piacilag erősebb szereplőkhöz kerülnek. Nem foglalkozik a hírsivatagok problémájával sem, vagyis azokkal a térségekkel, ahol már nincs független helyi média és csak önkormányzati forrásból fenntartott pártpropaganda érhető el, vagy még az sem. Kiolvasható továbbá belőle, hogy a támogatási rendszer elsősorban projektek finanszírozására épülhet, miközben a vidéki szerkesztőségek legnagyobb gondja sokszor az alapműködés fenntartása, az újságírói bérektől kezdve az infrastruktúra költségéig.
Nyitott kérdés, hogy nyilvánosak lesznek-e a pályázati értékelések, biztosított lesz-e a jogorvoslat lehetősége, valamint milyen garanciák akadályozzák meg a jövőbeni politikai vagy intézményi befolyásolást. Ha valóban cél a médiapluralizmus megteremtése, akkor a válságban lévő vidéki újságírás helyzetén külön is gondolkodnunk kell.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy erre vannak működő modellek. A skandináv országokban a sajtótámogatás rendszereinek egyik fő célja a piacon gyengébb, de a politikai és területi sokszínűség szempontjából fontos közéleti tartalmat szolgáltató orgánumok működtetése. A francia példa ezen felül ösztönzi a digitális és ökológiai átállás kihívásainak leküzdése céljával a kutatás-fejlesztést, valamint az új szereplők megjelenését és támogatását is. Ausztria ugyancsak jogilag szabályozott sajtótámogatási rendszert működtet, melynek céljai között a sokszínűségen felül az újságíróképzés és az olvasásnépszerűsítés külön hangsúlyt kap. Azon európai országokban, ahol ilyen állami alapok működnek, a támogatások odaítélésének egyik szempontja éppen az, hogy egy szerkesztőség mennyiben járul hozzá a helyi közélet sokszínűségéhez és a demokratikus nyilvánosság működéséhez.
A Fülke egy erős, független, a hiteles tájékoztatást, a hírekhez való hozzáférést és a szakmaiságot szem előtt tartó, szervezett csatorna lehet a vidéki nyilvánossághoz, ezért partnerként, együttműködve veszünk részt a médiaszolgáltatások megújításáról szóló társadalmi vitában.
Független szerkesztőségekként olyan gyakorlati tudással rendelkezünk, mellyel látjuk, milyen akadályok nehezítik a helyi újságírást, milyen forrásokra volna szükség a működéshez, és milyen feltételek mellett lehet hosszú távon fenntartható, közérdeket szolgáló szabad helyi médiát működtetni.
Egyetértünk a véleménypluralizmus, a demokratikus közvélemény és a jogállamiság érvényesülésének elősegítésében. Egyetértünk a Közszolgálati Chartában foglalt valamennyi szabály helyi szinten történő érvényesítésében is, így például az álhírek és a dezinformáció elleni fellépésben, a tényszerűség és a sokoldalúság bemutatásában, az etikus és független újságírás elősegítésében.
Partnerek és érdekeltek vagyunk a hírközlési piac zavartalan működésében, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelmében, valamint a tisztességes, hatékony verseny kialakulásában. Továbbá abban, hogy a Sajtóalapból az etikus újságírás normái szerint a vidéki Magyarországon működő sajtótermékek részére is átlátható pályázati rendszert alakítsunk ki.
Álláspontunk szerint a 2010 utáni közmédia mostani reformja nem érhet véget pusztán a központi intézményes átszervezéssel. A demokratikus fordulat egyik legfontosabb mércéje ugyanis az lesz, hogy sikerül-e megteremteni a hiteles médiaszolgáltatást és etikus újságírást művelő médiumok működésének feltételeit azokon a településeken és régiókban, ahol az elmúlt másfél évtizedben eltűnt vagy jelentősen csorbult a valódi médiapluralizmus.
Aláírók: a miskolci Borsod24, a Debreciner, a kecskeméti KecsUP Hírek, a Szabad Pécs, a nyíregyházi Szabolcs24, a Szegeder, a szolnoki Szol24 és a Veszprém Kukac
„A KecsUP Hírek munkatársaiként hiszünk a demokráciában, a szólásszabadságban, és abban, hogy feladatunk a közvélemény tájékoztatása a Kecskemét városát befolyásoló legfontosabb eseményekről és döntésekről. Hiszünk a közösségformáló erőnkben, hogy tartalmainkkal valódi értéket nyújtunk az olvasóink és követőink számára. Hiszen jelenleg a KecsUP az a helyi hírportál, amely működéséhez egyetlen fillér közpénzt sem használ fel, és amelynek tartalmai a térség életéről adnak képet független, modern és karakteres köntösben” – írtuk korábban, amikor a KecsUP Hírek életében várható komoly változásokról számoltunk be. Ugyanezzel a hittel végezzük hivatásunkat most is, amikor a KecsUP az előfizetéses modell útjára lép. Mielőtt ennek részleteit az olvasó elé tárjuk, nézzünk rá egy kicsit a KecsUP életútjára!
Hét évvel ezelőtt egy álom céllá formálódott: Kecskeméten is legyen végre egy független, őszinte hang a nyilvánosságban, hiszen a helyi ügyekről szóló pontos és érthető tájékoztatás nem luxus, hanem alap. A megálmodó Alter Róbert volt, akihez elsőként csatlakozott dr. Falusi Norbert, majd az évek során megformálódott az a szerkesztői közösség, akiknek az eltökéltsége az ügy mellett minden nehezítő körülmény ellenére is csak erősödött.
Az elmúlt hetekben sok fontos téma közül kiemeltek kollégáink néhány olyan témát, amely az átlagosnál több munkát igényelt, és amely hozzáállásukat, meglátásaikat összegzi. Ilyen volt Hraskó Istvánnak az NJEA 127,5 milliárd forintos ügye. Latyák Balázs kitekintve kicsit Kecskemét határain túlra a nagykőrösi ivóvíz kritikus helyzetét mutatta be. Megismerhettük Barna Imre gondolatait a nyilvánosság elvitathatatlan erejéről, Falusi Norbert pedig azt emelte ki, hogy a napirend demokratizálásában van kiemelkedő szerepünk. Balla Szilárd a tények kontra érzelmek és propaganda összefüggésein keresztül világított rá a valós tájékoztatás fontosságára. De beszámoltunk arról is Alter Olga tollából, hogy milyen pengeélen táncolva fenntartani a pénzügyi hátteret és hogy hogyan látja a KecsUP életét Alter Róbert lapigazgató.
Ezekkel a kulisszák mögé betekinteni engedő cikkekkel igyekeztünk közelebb hozni a KecsUP közösségét a tartalmak mögött rejlő „láthatatlan” munkához, az újságírói hivatás értékteremtő létéhez.
Az évek során egyre inkább bizonyosságot nyert, hogy valóban van igény a Kecskemét és környékén az életünkre befolyással lévő ügyek objektív és alapos bemutatására. Bizonyíték erre a folyamatosan növekvő olvasói bázis, a sok-sok interakció, hozzászólás, olvasói levél, és nem utolsósorban a tartalmaknak köszönhető társadalmi hatás.
De mi ennél is többre voltunk kíváncsiak, ezért hónapokon át kérdőívünkkel meginterjúvoltuk olvasóinkat, hogy megtudjuk, mi érdekli igazán őket, mire érdemes még jobban figyelnünk, hogyan tudjuk még jobban szolgálni a valódi hírekre igényes közönséget. Mindez annak a közös kísérletnek a része volt, amely során a tapasztalatok és visszajelzések alapján igyekeztünk formálni az előfizetéses rendszer részleteit.
El tudja képzelni a kedves olvasó, hogy mennyi idő, munka és pénz fekszik Falusi Norbert és Hraskó István vízmegtartásról, vízőrzésről szóló videói mögött? Több utazás, terepmunka, háttérbeszélgetések, interjúk, információk utáni kutatási munka, több száz fotó és vágókép, melyek közül órákig válogatják a legjobbakat. Majd a forgatókönyv összeállítása, az anyag vágó által nagy figyelemmel elvégzett összeszerkesztése, amelyet többszörös ellenőrzés követ.
Ezután jön a narráció megszövegezése, felmondása, majd beillesztése és a feliratozás. Csak ezek után történhet meg a több hetes munka eredményének, azaz a kész filmnek a közzététele.
Célunk, hogy folytassuk az olyan fontos témák feltárását – mint például az NJEA-ügy –, amelyek aprólékos, többszöri utánajárást, kutatást, adatgyűjtést igényelnek, hiszen csak akkor láthatunk tisztán, ha abban valaki elmélyül, kibogozza a szálakat, és az olvasók számára „fogyaszthatóvá” is teszi.
A KecsUP a perifériára szorult, méltatlanul elhanyagolt emberek sorsát, problémáit és a lehetséges megoldásokat is igyekszik bemutatni a Peremhelyzetek rovatban. Újságíróink rendszeresen látogatnak el személyesen azokhoz az emberekhez, akiknek nincs „hangjuk” ahhoz, hogy egyáltalán a létezésükről kommunikáljanak, így az olvasók általunk szerezhetnek tudomást a sokszor égető problémákról, tragikus vagy drámai emberi sorsokról.
Ezen témák iránt egyre többször érdeklődnek az országos sajtó munkatársai is, akik tudják, hogy vidéken éppúgy vannak fontos események, történetek, élethelyzetek, mint a fővárosban, de csak tőlünk van lehetőségük valós információkhoz jutni, és kihangosítani azt országos szinten.
Fontos hangsúlyozni: KecsUP Hírek továbbra is beszámol a hírekről, senkit nem fosztunk meg az információhoz való szabad hozzáférés jogától. Ennek megfelelően cikkeink jelentős része továbbra is elérhető lesz a széles közönség számára és előfizetéses cikkeink egy része is mindenki számára nyilvános marad.
Az egyenes válasz az, hogy az Orbán-kormány alatti kormányzati befolyás teljesen elzárta előlünk – független helyi médiumként – a hirdetési piacot. De még ha lenne is hirdetői piac, az általunk képviselt prémium minőségű újságírás pusztán hirdetői bevételekből egészen egyszerűen nem lenne kivitelezhető.
A pályázati világ pedig éppen olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája, hiszen nem tudhatjuk, sor kerül-e a mi céljainknak megfelelő pályázat kiírására, ráadásul az is mindig kérdés, hogy a sok munkával kidolgozott pályázati anyag a bírálók szerint érdemes-e támogatásra. Röviden tehát: az előfizetés az, ami fenntarthatóvá teszi a KecsUP működését. Tartalmaink mindig mentesek voltak mindenféle külső befolyástól, szeretnénk végre üzleti függetlenségünket is megteremteni.
Azok a prémium tartalmak – cikkek, videók, podcastok –, amelyek nagy újságírói hozzáadott értékkel, befektetéssel születnek, előfizetőink számára lesznek elérhetők, sőt ők mindezt kevesebb felugró reklámablakkal olvashatják.
Éves előfizetőink a méltán közkedveltté, népszerűvé vált KecsUP-Estjeink egyikére 50%-os kedvezménnyel tudnak majd jegyet váltani. Elérhető lesz számukra a hetente jelentkező exkluzív hírlevelünk, melyet minden héten az aktuálisan ügyeletes szerkesztő kolléga saját stílusában, személyes véleményét is beleszőve ír meg az adott hét legfontosabb hírei, eseményei, történései alapján.
Az előfizetés havi csomaggal is elindítható, így bárki kipróbálhatja, milyen előnyökkel jár a tagság. Az éves előfizetés ugyanakkor jóval kedvezőbb feltételekkel lesz elérhető, mint a havonta megújuló csomag.
Emellett egy új közösségi támogatási rendszeren is dolgozunk, amely lehetővé teszi majd, hogy olvasóink mások számára is hozzáférést biztosíthassanak a KecsUP tartalmaihoz. A fejlesztés megvalósítását az Aspektus+ program is támogatja, így az erre érkező hozzájárulások értéke megduplázódik.
A minőségi tartalomhoz különleges megjelenés dukál! Hosszú, tervezgetős, újra és újra átgondolt munkának és olvasói támogatásoknak köszönhetően elindult végre a várva várt új, felhasználóbarát weboldalunk. Őszintén reméljük, hogy bármilyen hírt is olvas közönségünk, ezt élvezettel teheti meg ezen a könnyen kezelhető, átlátható, letisztult felületen.
Őszintén hiszünk abban, hogy a nép szabadsága nem létezik szabad sajtó nélkül. Az igazi szabadság pedig nem létezhet igaz szó nélkül, amihez mindig szükség lesz olyan emberekre, akik elég bátrak ahhoz, hogy kérdezzenek, aprólékos munkával utána járjanak, az olvasók elé tárják a tényeket, még akkor is, ha az igazság gyakran fáj.
Aki egyetért mindezzel, és szeretne a KecsUP-közösséggel haladni ezen az úton, fizethet elő. Maradunk hitelesek, szabadok, függetlenek!
Egy hónapunk maradt arra, hogy megteremtsük újságunk további működésének pénzügyi hátterét. 1500 előfizető megmentheti a Debrecinert. Ha nem sikerül újabb előfizetőket, támogatókat megnyernünk, akkor szerkesztőségünk kénytelen befejezni a munkáját.
Nem a témáink fogytak el. Nem az elszántságunk.
A pénzügyi tartalékaink merültek ki.
A Debreciner havi működése 3 millió forintba kerül. Ez egy kis szerkesztőség szerény költségvetése: kevés munkatárssal, alacsony fizetésekkel, takarékos működéssel.
1500 előfizető havi 2000 forintos támogatása elegendő lenne ahhoz, hogy megmaradjunk.
2019 óta azért dolgozunk, hogy Debrecenben és a régióban legyen független, pártpropagandától mentes helyi sajtó. Számos olyan ügynek adtunk nyilvánosságot, amely a Debreciner nélkül láthatatlan maradt volna. Helyi közösségek, családok és emberek történeteit mutattuk meg. Kérdeztünk akkor is, amikor nem válaszoltak az illetékesek. Utánamentünk ügyeknek akkor is, amikor mások hallgattak.
Cikkeinket az országos sajtó is rendszeresen átvette, ismertette. A Debreciner mára hiteles, magas szakmai színvonalon dolgozó helyi újságként vált ismertté Debrecenen kívül is.
Most azonban olvasói támogatás nélkül nem tudunk tovább működni. Nincsenek új pályázati forrásaink, a helyi hirdetési piac még nem nyílt meg számunkra – és nem akarunk pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy mágnások befolyása alá kerülni. Ezért Önökhöz fordulunk.
Fizessenek elő a Debrecinerre! Támogassák munkánkat rendszeres vagy egyszeri adománnyal! Ha vállalkozásuk van, hirdessenek nálunk!
A vidéki, a helyi független sajtó munkáját nem végzi el más. Ha a Debreciner elhallgat, megfogyatkozik a nyilvánosság Debrecenben és a régióban. Kevesebb ügy kerül felszínre. Jóval kevesebb kérdést kapnak azok, akik döntéseket hoznak rólunk.
Mi kitartottunk az elmúlt hét évben. Most Önökön múlik, hogy folytathatjuk-e.
Segítsen megmenteni a Debrecinert!
Az eseményen az újságírók a következő hónapok közös munkájának kereteiről döntöttek, a legfontosabb teendőket felelős munkacsoportok létrehozásával hajtják végre.
Április 23. és 25. között, a Szegeder vendéglátásában tartotta tavaszi találkozóját a Független Helyi Lapok Közössége, azaz a Fülke, a hazai független helyi sajtó nyolc szerkesztőségét összefogó szakmai közösség. A háromnapos szegedi eseményen az újságírók a következő hónapok közös munkájának kereteiről döntöttek, a legfontosabb teendőket felelős munkacsoportok létrehozásával hajtják végre.
A találkozón a miskolci Borsod24, a Debreciner, a kecskeméti KecsUP Hírek, a Szabad Pécs, a nyíregyházi Szabolcs24, a Szegeder, a szolnoki Szol24 és a Veszprém Kukac szerkesztőségeinek képviselői vettek részt.
A Fülke egyesületének 2025-ös megalakulása óta ez volt a hálózat legfontosabb lépése: nemcsak helyzetértékelés, hanem tényleges feladatkijelölés történt Szegeden. A program három, egymásra épülő szakmai blokkban haladt. Az első nap a bevételi modelleket, a fenntarthatóságot és a stratégiai irányokat járta körbe, míg a pénteket az együttműködés kereteinek és a meglévő akadályoknak a rendszerezett feltérképezése töltötte ki, a Szegeder részéről szervezetfejlesztési szakember bevonásával.
Az első két napon a résztvevők összesen 36 lehetséges fejlesztési, növekedési irányt jelöltek ki — a közös forrásszerzéstől és a hatékonyabb belső működéstől az országos ismertség növeléséig és a tagszerkesztőségek jobb láthatóságáig. A szombati zárónapon szavazás döntött arról, melyik 9+1 irány kerül a hálózat következő szakaszának fókuszába. Minden kiválasztott prioritás felelős munkacsoportot kapott, konkrét vállalásokkal és határidőkkel.
A találkozó megerősítette, hogy a Fülke több mint szerkesztőségek laza szövetsége. A hazai független helyi sajtó stratégiai szövetségéről van szó, amelynek tagjai közös módszertannal, közös szakmai mércékkel és folyamatos közös fejlődéssel építenek hosszú távra fenntartható helyi sajtómodellt, miközben minden tagszerkesztőség megőrzi önállóságát és függetlenségét.
A szövetség célja a magyarországi független helyi nyilvánosság fenntarthatóságának jelentős növelése, szakmai súlyának és érdekképviseletének erősítése. A szegedi találkozón meghozott döntések ennek a szerepvállalásnak a szervezeti és módszertani alapját szilárdítják meg.